Perselus szobormerev arccal nézte Harry holttestét a gyengélkedő
ágyán. Soha nem voltak jóban, most mégis a bájitaltanár lelke
forrongott, hogy ide jutottak - a Nagy Csata előtt is veszekedtek egy
hatalmasat, és most mindennek vége. Perselus csalódott önmagában. Harry
Potter csak egy gyerek volt, Merlin szerelmére!
Dühösen hagyta el a gyengélkedőt, és vette az irányt a Szükség
Szobájába. Egyetlen lehetősége volt, ki kellett használnia. A volt-nincs
szekrény tárva-nyitva állt; néhány komplex bűbáj, aztán az ajtó
becsukódott, és a Potter család gyerekszobájában lépett ki. Nem bírt
ránézni Lilyre. A gyerekágyhoz sietett, kiemelte belőle a kis Harryt, és
visszatért a jelenbe.
Folytatása? Hát... ööö... nem tervezem, hogy írok neki folytatást. Egy időutazós ficet biztos, hogy nem tudnék megírni, ezt tudom magamról, de ha más nem, legfeljebb egy ugyanilyen száz szavast kanyarítok hozzá.
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak. [ Regisztráció | Belépés ]
